A kicsi szorgos - Honda NSC110 Vision 2011 Teszt
- Részletek
- Megjelent: 2012. január 18. szerda, 19:46
- Találatok: 6696
A legutóbbi élményem egy 50 cm3-es csodával való ingázás volt néhány halálközeli élménnyel fűszerezve, így némi kétkedéssel szálltam fel rá. A zsiráfról a hangya nyakába másztam.
Varadero után közvetlen vele folytatódott a tesztelés, tehát az agyamat konkrétan át kellett hangolni a robogó üzemmódra. Ránézésre hangyaképű a kicsi, konkrétan nekem Ant jutott az eszembe róla. Ovális buksi, két hosszúkás szarvacskával (tükör), egy jó nagy szemmel középen. Alatta még a testén két hosszúkás lámpacsík, összességében egy kis vidám, de szolid megjelenésű járgány. Metálszürke, külső szabásra klasszikus robogó fazon, amolyan városi guriga kinézettel.
Műszerfala minimalista, de szépen, arányosan tervezett, középen összes kilométer, tetején üzemanyagtank állapot, körbe km/h. Kicsit nagyképűen 140-ig strigulázva, ha valaki ránéz, azért érezze, hogy nem csak olyan szimpla kis robogócska ám ő! Az index kézre áll, fékek, reflektorkapcsoló a helyén. Rámolós a kicsike, a gyújtáskapcsoló alatt, kétoldalt a szpoilerben találunk két pakolós zsebet meg egy táskaakasztót a lábhoz.
A bukó kényelmesen elfér az ülés alatt, a tankot is oda tették. A kerekei kellemesen nagyok, nem a picike robogókerekek, hanem az itteni utakra már életképes méret. A hátsó része az ülés alatt szépen húzott, áramvonalasított fazon, csücskös ülésvéggel és csúcsos lámpával, igazán kis kecses kapaszkodóval. Kipu jobb oldalt matt-fekete eleganciával alul. Kellemesen nem vinnyogós hang, inkább csak amolyan csöndes kis duruzsolás.
A kezdeti óvatosságomat a 110 cm3 lelkesedése azért felbátorította, a kicsi igen becsületesen kapkodja a kerekeit! Gond nélkül felgyorsul pik-pak 90-re, utána már kell a hátszél és a lejtő, de 116 km/órát is sikerült vele elérni. Egy könnyebb sofőrrel biztos megy többet is. Az autók közötti szlalomozásban szuper fürge, az alacsony súlypontja könnyen fordíthatóvá teszi, és a 110 cm3 adta lelkesedés már túlélésre hajlamosít, nemcsak a fékbe menekülésbe, ami a kicsikre jellemző.
A Honda ingázásra fejlesztette, és egész jól eltalálta a témát. Akár autópályán is haladhatunk, mert becsülettel tartja a tempót. Szerintem ami ehhez a járgányhoz kellemes távolság még, az a napi 20-60 kilométernyi ingázás, de persze több is lehet az, kinek mi jutott. Pont azt a sebességtartományt tudja, amit én az 50-es robogókból hiányolok: tudja az autók átlagos 70-es tempóját és legyen még felfelé is tartalék. Jól eltalálták.
A lendülethez passzoló fékeket illesztettek, elöl tárcsa, hátul dob. Fogyasztása ugyancsak minimalista, igazán zsebbarát konstrukció. Jó alternatívája a 400 Ft-os benzinárnál a tartósabb dugóközlekedés megoldására. Kicsi, egyszerű, praktikus, gazdaságos, és ráadásul életképes konstrukció.
A járgány meglehetősen költséghatékony, 50 kilométeren megelégedett 1 árva liter benzinnel úgy, hogy abból a felét még plusz utassal tette meg. Igaz utassal a lelkesedése már kicsit visszább szorul. Úgy a végsebesség 65 km/h körül van, de becsülettel viszi az utasait és még emelkedőn is képes a gyorsulásra, bár akkor már jóval megfontoltabban.
Igazán kis szorgos hangya ő, mindent megtesz azért, hogy odaérjél, ráadásul még pakolhatsz is bele, a buksitartóba, a zsebeibe és az akasztókájára. Fenntartása igen költséghatékony, ára épp akciós a Hondánál, fogyasztása minimális, és közben még haladunk is, nem az életveszélyesen lassú 50-es kategória. Teljesen barátságos lelkes kis jószág, jön-megy és csinálja. Városi szaladgáló, ingázó, munkába járó, mindennapi kis barát.
Ha pedig januártól valóban életbe lép a B125-ös törtvény, vagyis B kategóriás vezetői engedéllyel 125 cm3-es robogót is vezethetünk majd, akkor ez a modell tökéletes választás lesz azoknak,akik nem szeretnének külön levizsgázni nagymotorra.
forrás: csajokamotoron.hu
