A fék-tuning célja teljesen egyértelmű: jobb fékhatás elérése. A nagyobb sebességről való fékezéshez nagyobb teljesítményű fékek kellenek. Nem véletlenül szerelnek a nagyobbb, gyorsabb kocsikra nagyobb átmérőjű tárcsát, sokdugattyús munkahengert, négy tárcsaféket, stb. Nagy előnye ezeknek a finomabb adagolhatóság, adott pedálúton kevesebb fékerőnövekedés.

Használt autót vásárolva (lehet az akár csak pár éves is), a legfontosabb "tuning" lépés a fékrendszer teljes átvizsgálása, próbapadon. Sok esetben már azzal is nagy javulást érünk el, ha a kopott tárcsákat, betéteket újakra cseréljük! A fékbetét vékonysága nem azért veszélyes, mert hirtelen elkophat, hiszen folyamatosan ugyanazzal a "sebességgel" kopik. Egy két milliméter vastagságú fékbetét nullára kopása hónapokig is tarthat. Miért kell mégis kicserélni? Nem valamiféle eltúlzott aggodalom miatt. A veszély abban rejlik, hogy az elvékonyodott betét már nem vezet el elég hőt, a betét anyaga pillanatokon belül felforrósodik, a fékhatás romlik, vagy megszűnik. Ha a fék nem tökéletes, semmilyen más tuninggal nem szabad foglalkozni, először a féket kell rendbe hozni. Ez persze nem is "tuning" témakör, ez autójavítás, autó-karbantartás. Ettől függetlenül, mivel nagyon fontos a biztonság szempontjából, meg kellett említeni. Tegyük fel, a fék tökéletes. Nézzük, milyen tuning fogásokat lehet itt tenni - az alapoktól a komolyabb módosításokig.

A fékrendszer "legelső" eleme, amivel az ember a vezetőülésbe ülve találkozik, maga a pedál. Sokan a különféle "verseny" pedálsorokat amolyan diszkó-tuningnak tartják, de ez nem teljesen állja meg a helyét. A gyári pedál gyakran kicsi (kis felületű). Érdemes lecserélni illetve kiegészíteni (nemcsak a féket, mind a három (vagy két) pedált). Nos, a bevásárlóközpontokban, barkácsboltokban kapható "pedálsorok" gyakran műanyagból készülnek, felfogatásuk sem a legbiztonságosabb. A célunk az, hogy vészhelyzetben is biztonsággal "eltalálja" az ember a pedált, lába ne csússzon le, a pedálra szerelt kiegészítő ne törjön le. A verseny pedálokat a komolyabb tuning boltokban lehet megvenni. Csak fémből (alu) készült terméket vegyünk. Rögzítése általában csavaros. Az eredeti pedál-gumiborítást le kell venni, az új pedál-felületeket pedig átmenő csavarral (+ anya) kell rögzíteni. Fontos, hogy a pedálok ne akadjanak össze, persze egymással sem, de akkor sem, ha nagyobb cipőben vezetünk. (Ne nyomjunk le egyszerre két pedált).

Igen, a cipő-viseletre is oda kell figyelni. A régimódi balesetmegelőzéses filmekben is esett a "váltócipőről" szó, amit esetleg "égőnek" találnak egyesek... nekik a rally-versenyzők, pályaversenyzők cipőit ajánlom figyelmükbe. Az autót akkor tudjuk kontrollálni, ha "érezzük" a pedálokat, ezt pedig "holdjáró" cipőben nem lehet megtenni.

Visszatérve a pedálokra. Amikor felrakjuk (vagy inkább előtte...) a nagyobb taposófelületeket, ki kell próbálni, hogy teljesen lenyomható-e a pedál. Kisebb autók pedáltere csak a gyári szélességű ("keskenységű"!) pedálokat engedi a földig nyomni. Ha megszélesítjük, elakad a pedál a kerékdobban (kuplung) vagy a középkonzolban (gáz). A verseny célú készletek gáz/fék pedáljai gyakran úgy van kiképezve, hogy "egymás alá" érnek a felületeik, elősegítve az egy-lábas gáz-fék kezelést. Aki ezt még nem sajátította el (márpedig legtöbben nem sajátítottuk el) ezt a technikát, az a gázpedálnak ezt az oldalsó kiképzését nyugodtan lefűrészelheti. Nem lesz barkács-kinézete, az alu jól megmunkálható: a peremét épp olyanra reszelhetjük és csiszolhatjuk, mint amilyen többi helyen: nem lehet majd utólag észrevenni.

(forrás: Minden ami tuning multimédia CD, Celtia, 2004.)